// A fénygömb gyorsan pörög,
Mindannyian tudjuk,
Hogy semmi sem örök.//

A rozsdabarna ősz könnyeket szitálva
Napfényes, fiatal örömért kiáltva,
Az „újba” küldött.

Zavart mosolyok félénk képzete,
Bíboros ragyogás rövidke élete,
Télbe rohant.

Tűnő  tündöklés, színarany dallama,
mintha csak kristály hangokat hallana
Álmot idéz.

Smaragdos szikra szelíd szavai,
Életre igézett fényesség, valami
Zafír tisztaság.

Titkokra vigyázva,
Száz kacaj szilánkja,
Belénk ég- hiába.
az elmúlás a lét
legnagyobb hibája.

balla diána 2012.