AzúrTea
, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szívek!"
/Tóth Árpád/
MENÜ

Csendes a hajnal, álmos a távoli táj
Tiszta fehér lap…
durcás kislány a Hétfő,
aranyszőke  tündér, angyali báj

Akvamarinba ájul a Kedd, a fakó
napsugaraktól .
Pávaszín csókokat szór,
Egyszerre sírós, dühös, kacagó.

Lebben a fátyol, tűnnek a szürke bajok,
csillog a napfény.
Smaragdos szemű Szerda,
Csodállak. Előtted meghajolok

Rozsda csütörtök, súgd meg az álmaidat!
Barna hajadból
Kiperegnek a titkok.
Angyal vagy. Tárd ki a szárnyaidat!

Sápad a reggel. Orgona illata száll.
Ébred a lélek.
Élek. Katatón csókok.
Lila a Péntek. Tiszta szivekre talál.

Szombat a fűszer. Mámora tűzbe taszít,
lángol a jókedv,
narancsszín tánccal szédít,
széttép, ellök, darabokra szakít.

Szisszen a sors, végzeted újra elért.
Kezd csak elölről
hisz vörös a vasárnap,
takard a sebeid, mosd le a vért.

 

balla diána 2012.

 

Asztali nézet